Gyógyszerészi kémia

	Dr. Fülöp Ferenc, Dr. Noszál Béla, Dr. Szász György, Dr. Takácsné dr. Novák Krisztina (szerk.): Gyógyszerészi kémia
	Kiadás éve: 2010 ISBN: 9789639879560 Kötés: keménykarton, fényes fólia Oldalszám: 852 Kiadó: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió		Legendus ár: 11200 Ft Fogyasztói ár: 14000 Ft

A könyvet a Legendus és az EOK Könyvesboltban gyógyszerészhallgatók - igazolványuk feltüntetésével - 9600 Ft-os áron vásárolhatják meg!

A Gyógyszerészi Kémia oktatása hazánkban négy egyetemi képzõhelyen folyik, évente mintegy 300 hallgató számára, a gyógyszerészképzés egyik meghatározó jelentõségû részeként.
A tárgy multidiszciplináris kötõdésû és sokirányú feladatot lát el. Alkalmazza a kémiai alaptárgyak (általános, szervetlen, szerves, analitikai, fizikai-, bio- és kolloidkémia) ismeretanyagát, kapcsolódik egyidejûleg oktatott egyéb tárgyakhoz (pl. farmakognózia, gyógyszer-technológia, élettan-kórélettan) és molekuláris elõkészítést nyújt egyes képzést záró stúdiumokhoz (gyógyszerhatástan, klinikai gyógyszerészet, biofarmácia, gyógyszerterápiás ismeretek stb.) továbbá kisebb-
nagyobb mértékben vállalja olyan ismeretek közlését is, melyek alapvetõen más tárgyak körébe tartoznának, ott azonban valamely okból nem kerül rájuk sor. Mindezen „kiegészítõ" funkciók mellett, sõt, azok elõtt azonban a Gyógyszerészi Kémia természetesen specifikumokkal is rendelkezik.
Feladata a gyógyszerkincs anyagainak - elsõsorban hatóanyagoknak - mélyreható kémiai tárgyalása, az elõállítás, a háromdimenziós szerkezet, a fizikai-kémiai tulajdonságok, a reaktivitás, a biotranszformáció, az analitikai meghatározás, a gyógyszerbiztonság, a molekuláris szintû hatásmód és az alkalmazás elemeinek, nem utolsó sorban pedig ezek összefüggéseinek megismertetése.
A Gyógyszerészi Kémia tantárgynak integráns részét képezik olyan általános fejezetek is, melyek a hatóanyag szervezetbeni sorsát, a gyógyszerkutatás kémiai elemeit, a gyógyszervegyületek analízisét, minõségi ellenõrzésének az elveit és leggyakoribb módszereit ismertetik.
Természetesen azonban, mint egyetemi tantárgy, a Gyógyszerészi Kémia alapot ad a gyógyszerek kémiája területén folytatandó továbbképzéshez, szakosodáshoz is. Következésképp, a tantárgynak jelentõs szerepe van a világ egyik legintenzívebben mûvelt kutatási ágazatának, a gyógyszerkutatásnak a megalapozásában, az e területen mûködõ ipari, egyetemi, kutatóintézeti, hálózati és hatósági intézményi szakemberek képzésében.
Mindezen szempontok könyvünk szerkesztésében is több lehetõséget vetettek fel: a gyógyszerkincs tárgyalása, az ún. Részletes rész beosztása lehetne vegyületcsoport-, hatás-, esetleg támadáspont szerinti, a tartalom szolgálhatna kézikönyvi és tankönyvi célokat.
Bár a támadáspont szerinti csoportosítás a hatóanyagok rendszerezésekor valószínûleg a jövõ útja lesz, és kézikönyvre is nagy szükség lenne, megoldásul végül a részletes részt hatástani csoportosításban tartalmazó tankönyvet választottuk. Indokolja ezt az elsõdleges, gyógyszerészhallgatói felhasználói kör, a kémiai tárgyak és a biológiai, farmakológiai és terápiás ismeretek összekapcsolásának és molekuláris megalapozásának, ezzel a gyógyszerhatástani képzés elõkészítésének az igénye. Reméljük azonban, hogy az e szellemben szerkesztett munkánknak a gyakorló gyógyszerkémikusok - analízissel, szintézissel, gyógyszertervezéssel és fejlesztéssel, formulálással foglalkozó szakemberek - is hasznát veszik.
A jelen tankönyv ismeretanyagának összeállításánál a külföldi szakirodalmi és tankönyvi források mellett jelentõsen támaszkodtunk a tárgy korábbi hazai tankönyvének, egyetemi jegyzeteinek anyagára. Ezen fõ forrásmunkák tételes felsorolása a „Felhasznált irodalmi források" címszó alatt található és fejezetenként külön nem kerülnek említésre. Ott csupán korlátozott számú, alapvetõ irodalmi forrást idézünk.

A tárgyalandó anyag mennyiségét és a terjedelem korlátait összeegyeztetendõ, vezérelv volt egy-egy hatástani csoport egy vagy néhány igen jelentõs molekulájának részletes bemutatása, a háromdimenziós szerkezet és a spektroszkópiai, fizikai-kémiai sajátságok, valamint az elõállítás, a reaktivitás, a biotranszformáció és a biológiai hatás ismertetése, ezek összefüggéseinek feltárása, remélve, hogy az elsajátított elvek más vegyületekre is átültethetõk. A hatástani csoportok további molekuláinak körét a Magyarországon használatos, illetve a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben (továbbiakban: Gyógyszerkönyv vagy Ph.) szereplõ hatóanyagok adják. A vegyületek ábrázolásában messzemenõen törekedtünk a háromdimenziós megjelenítésre, annál is inkább, mert a biológia és a medicina molekulárissá válásával a farmakológiai tankönyvek is nagyszámú képletet látnak szükségesnek közölni.
A vegyületcsoportok analitikájából a könyv döntõen a gyógyszerkönyvi analitikát tárgyalja igen tömör formában. Ezen a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvet (amely harmonizált és megfelel az Európai Gyógyszerkönyvnek, Ph. Eur. 6.0) értjük. Az azonossági és egyéb minõségellenõrzõ vizsgálatokban szereplõ kémiai reakciók részletes magyarázatát, vonatkozó egyenleteit a gyakorlati jegyzeteink tartalmazzák, ezért sok esetben csak utalás történik rájuk (Gyógyszerészi Kémiai Gyakorlatok. Gyógyszervegyületek vizsgálata. Elõiratgyûjtemény és kommentár. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.; Gyógyszerészi Kémiai Gyakorlatok I. rész Szervetlen gyógyszervegyületek és II. rész Szerves gyógyszervegyületek. JATEPress, Szeged, 2005.).
Fejezetenként - szemléltetés céljából - szerepeltetünk egy-egy jellemzõ UV, IR és 1H NMR spektrumot, amelyek elõsegíthetik a szerkezet-tulajdonságok illetve a térszerkezeti sajátságok jobb megértését. Az egységesség céljából a felvételek intézeteinkben készültek. Az UV spektrumokat (ha másképp nem említjük) metanolos oldatban, az NMR spektrumokat deuterokloroformban, míg az IR spektrumokat kálium-bromid pasztillában vettük fel.
A szerzõk nevében is köszönetet mondunk Dr. Borbás Tímeának a Metabolizmus fejezet átnézéséért,
Dr. Lóránd Tamásnak az IR spektrumok elkészítéséért, Mándity Istvánnak és Wéber Editnek az NMR spektrumok felvételéért, valamint Dr. Rácz Ákosnak az ábrák elkészítésében és a technikai szerkesztésben nyújtott segítségéért.
A könyv lektorainak, Dr. Görög Sándor akadémikusnak és Dr. Penke Botond akadémikusnak hálás köszönettel tarozunk gondos és alapos lektori munkájukért, melynek során hasznos észrevételeikkel, kritikájukkal nagyban segítették a kézirat végleges formájának kialakulását.(szerkesztők)

Szerkesztők: Dr. Fülöp Ferenc, Dr. Noszál Béla, Dr. Szász György, Dr. Takácsné dr. Novák Krisztina (szerk.)

Kapcsolódó kiadványok

• Gergely Pál (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia
• dr. Takácsné dr. Novák Krisztina, dr. Józan Miklós, dr. Mazák Károly (szerk.): Gyógyszerészi kémia gyakorlatok. Gyógyszervegyületek vizsgálata. Előiratgyűjtemény és kommentár
• Hajdú Mária, Vajdáné Benedek Veronika, Antal István, Klebovich Imre: Gyógyszertári gyógyszerkészítés, vénykészítéstan
• Vajdáné Benedek Veronika, Hajdú Mária, Antal István, Marton Sylvia, Klebovich Imre: Gyógyszertári gyógyszerkészítés, vénykészítéstan – Gyakorlati munkafüzet
• Horváth Péter: Gyógyszerészi kémia gyakorlatok. Többkomponensű gyógyszerkészítmények vizsgálata

Ez a kiadvány a következő csoportokban szerepel:

• Újdonságaink
• Szakkönyvek
• Egyetemi, főiskolai tankönyvek
• Nyitólapon kiemelt
• Legendus / Gyógyszerésztudomány, gyógyszerészeti könyvek

Ezeket a kiadványokat nézte nemrég:

• Fejérdy Pál (szerk.): Klinikai fogpótlástan
• Karczag Ákos, Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei
• Kerkovits Gábor: Cardiologia classica
• Kis Éva (szerk.): A gyermekradiológia alapjai
• Józsa László: Névvel jelölt szindrómák
• Bánhegyi Gábor: Szubcelluláris biokémia
• Barabás József, Orosz Mihály (szerk.): Fogászat és szájsebészet
• Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána: Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika