Pim van Lommel 1976-ban szerezte meg kardiológiai képesítését az utrechti St. Antonius Kórházban. 1977 és 2003 között egy 800 ágyas oktatókórházban, az arnhemi Rijnstate Kórházban tevékenykedett kardiológusként és számos kardiológiai témájú cikket publikált. 1986-ban kezdte szívmegállást túlélt betegek halálközeli élményével kapcsolatos kutatását, amelynek eredményeit 2001-ben tette közé a neves The Lancet c. orvosi lapban. Emellett számos halálközeli élmény témájú könyv társszerzője volt, és mintegy 20 cikket publikált a témában. Jelenleg minden idejét a tudat és az agyműködés közötti kapcsolat kutatásának, valamint a témában tartott előadásoknak szenteli. Meghívott előadóként a világ minden táján tart előadásokat főként kórházak, hospice intézmények, egyetemek, orvoscsoportok és orvostanhallgatók számára. A Nemzetközi Halálközeli Élmény Kutató Társaság 2005-ben Dr. Bruce Greyson Kutatási Díjjal tüntette ki; 2006-ban, a Klinikai és Preventív Kardiológiai Világkongresszuson India elnökétől vehette át a Life Time Achievement Award életműdíjat. Végtelen tudat (2007) c. könyve bestseller lett Hollandiában, 2008-ban jelölték az „Év könyve 2008” címre. A mű 2010-ben elnyerte a Tudományos és Orvosi Hálózat könyvdíját, a szerző pedig 2017-ben Elisabeth Kübler-Ross Díjat vehetett át a Palliatív Terminális Ápolás Önkéntesei (VPTZ) egyesületétől.
Pim van Lommel