Studia Physiologica
2016/Fasciculus 21.
2016/Fasciculus 21. / Szabad János: Gének és az egyedfejlődés elkezdődése
Leírás:
Szabad János 1945 szilveszterén született Nagykállóban. Ibrányban felcseperedve érintették meg az élővilág csodái, terelték érdeklődését az élettudományok felé. Szegeden, az első ún. szakbiológus csoportban végzett 1969-ben. Kutatói pályája az MTA Szegedi Biológiai Központjában bontakozott ki, miközben fontos „kirándulásokat” tett Zürichbe (1975/76), Irvine-ba (1980/81), Tübingenbe (1986), Salt Lake Citybe (1988/89), és dolgozott jeles fejlődésgenetikai csoportokban. Saját kutatóműhelyüket a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, az Orvosi Biológiai Intézetben 1993-ban kezdték építeni. Érdeklődésük központjában az anyai hatás, az embriogenezis elkezdődésének mechanizmusa állt. Kísérleti objektumuk a muslica volt, a genetikusok kedves, immáron 110 éves modellfaja. Ún. domináns-nőstény-steril mutációkat indukáltak, izoláltak. Velük olyan géneket azonosítottak, amelyeknek szerepe van az embriogenezis elkezdődésében. A mutációkból kiindulva értették meg a Laborc, a Ketel, a Kavar és a Horka gének molekuláris funkcióját. Kutatásaik „hozadékaként” érzékeny módszereket dolgoztak ki a környezeti tényezők mutagén/rákkeltő hatásának kimutatására, erősségük mérésére.
Szabad János a biológia tudomány kandidátusa (1982), doktora (1991), az European Molecular Biology Organisation tagja (1994), egyetemi tanár (1993), az Orvosi Bioló-giai Intézet vezetője (1993–2005), 2016-tól professor emeritusa; az Anyai Hatás és Embriológia MTA kutatócsoport vezetője (2003–2007), a Biokémia, biofizika, molekuláris genetika doktori iskola egyik vezetője (1993–). Az MTA Ifjúsági díjasa (1975), MTA-díjas (1991, a szegedi muslicások egyikeként), Szentágothai (2001) és Széchenyi Professzori ösztöndíjas (1997–2000). A Magyar Genetikai Egyesület alapító főtitkára (1991). Vendégtanár volt Salt Lake Cityben (1988/89), Halléban (2000) és Zürichben az egyetemen (2004), valamint a műegyetemen (2009).
A monográfia, miközben bemutatja négy Drosophila gén molekuláris genetikai funkcióját, módszereket a mutagénhatás tesztelésére, bepillantást nyújt egy magyarországi műhely munkájába. Felvázolja a kutatás szépségeit, és buktatóit is.
A monográfia talán egy kicsit személyesre sikeredett. Nem véletlenül: a tudományt munkálkodó, érző emberek művelik...