Itt olvashat a könyről: DIABFÓRUM, 2021; 2. szám, május  (www.diabforum.hu)

Itt olvashat a könyvről: Pszichoterápia • 31. évfolyam 1. szám 2022. február; 82. oldal 

Az elhízás a XXI. század egyik legnagyobb jelentőségű népegészségügyi problémája. Prevenciója és hatékony kezelése optimálisan integratív és páciensközpontú szemléletben, élethosszig tartó multidiszciplináris gondozás keretében valósítható meg. Mindezt megnehezíti az elhízásnak az egészségügyi ellátórendszerben is megjelenő negatív megítélése, a kezelési együttműködésben mutatkozó problémák gyakorisága és a visszaesésre való fokozott veszélyeztetettség. Éppen ezért az obezitás epidémiájának visszaszorításáért folytatott küzdelem sikerének előfeltétele az elhízással szembeni negatív attitűdök pozitívabbá formálása és az elhízással élő páciensek stigmatizációjának csökkentése. Mindezt elősegíti az obezitás komplex etiológiai hátterének megértése és a hatékony testsúlykontrollt nehezítő sokrétű tényezők megismerése. A páciensek kezelési együttműködésének növekedését hatékonyan támogathatja a folyamatos munkálkodás a motiváció növelésén, illetve szinten tartásán és az egészséges testsúlykontrollt szolgáló magatartásokat megcélzó készségfejlesztés. A kötet mindezen területeket érinti, az elméleti tudás mellett a mindennapi klinikai munka keretében is jól alkalmazható gyakorlati készségekkel ruházza fel a szakembereket, az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szegmensében.

„A 20. és 21. század egyik fontos orvosi problémája az elhízás, amelynek kialakulási mechanizmusára a tradicionális rizikófaktorok csak 50%-ban adnak választ. Az utóbbi években az elhízással élő emberek száma – a Föld azon területeinek kivételével, ahol az emberiség éhezik, azaz – a civilizált világban csak nőtt, nőtt, nőtt.

Az elhízás számos következménnyel jár az egyén, a társadalom és a gazdaság szempontjából. 52 ország adatait analizálva igazolták, hogy a súlyfelesleg csökkenti a várható élettartamot, növeli az egészségügyi költségeket, csökkenti a munkavállalók termelékenységét és csökkenti a GDP-t.

Az OECD jelentése szerint Európában az obez emberek aránya hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig a negyedik helyen állunk. A 65 évesnél idősebbek között már 10 emberből 8-at érint ez a probléma.

Az elhízással élő egyének gyakran diszkriminálódnak a társadalomban. Ennek eredményeképpen alacsony szintű az önértékelésük, romlik a testképük és gyengül az önelfogadásuk.

A kezelés mindig az életmód-változtatásra irányuló javaslattal kezdődik. Az életmódváltó programoknak három fő összetevője van: étrendi ajánlások, fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások, és a kognitív viselkedésterápia. A kezelésbe mindig be kell vonni a betegeket motiváló szakembereket, akik feltárják az érintettnek, hogy az életmódváltás nem csupán súlycsökkentésről szól, hanem a lehetséges a szövődmények megelőzéséről, a metabolikus egészség megőrzéséről, és a mentális egészség javításáról is.

Erről szól ez a könyv, amelyet a kezükben tartanak. A hiánypótló művet a téma elismert szakemberei írták az elhízás pszichoszomatikus okairól, az okok feltárásának nehézségéről, eddig ismert vagy kevésbé ismert társbetegségeiről, szövődményeiről, a kezelés hatékonyságának növelési lehetőségeiről stb. Nagyon érdekes és fontos téma, nagyon jól megírt fejezetek, a szakmai ismeretek bővítésén kívül szórakoztató olvasmány is.

Kezdjenek neki a könyv olvasásának, nehéz letenni, olyan érdekes.” (Prof. Dr. Somogyi Anikó, belgyógyász, endokrinológus, diabetológus)

Röviden a tartalomból:

1. F E J E Z E T

Az obezitológia orvosi vonatkozásai (Simonyi Gábor, Bedros J. Róbert)

2. F E J E Z E T

Az elhízással kapcsolatos attitűdök az egészségügyi ellátórendszerben és az attitűdformálás útjai (Czeglédi Edit)

3. F E J E Z E T

Az elhízás kialakulásában és fennmaradásában szerepet játszó egyéni és családi tényezők

3.1. A stressz és az elhízás kapcsolata (Stauder Adrienne)

3.2. Személyiség, gyakori mentális zavarok és elhízás (Czeglédi Edit)

3.3. Az obezitás addiktológiai vonatkozásai (Logemann Alexander, Cserjési Renáta, Kökönyei Gyöngyi, Demetrovics Zsolt)

3.4. Falászavar (Szumska Irena, Szalai Tamás Dömötör)

3.5. Alvás, metabolizmus, elhízáskockázat (Purebl György)

3.6. Szexuális zavarok a súlyfelesleggel élők körében (Hevesi Krisztina)

3.7. A család szerepe az elhízás kialakulásában és fennmaradásában (Túry Ferenc, Pászthy Bea)

3.8. Egy különleges jelenség: feederizmus (Zelena András, Berta Emese)

4. F E J E Z E T

A kezelésbe való bevonás és az együttműködés növelése

4.1. Az elhízás kezelése az alapellátásban az újabb irányelvek fényében (Eörsi Dániel, Czeglédi Edit)

4.2. Kommunikáció súlyfelesleggel élőpáciensekkel (Pilling János)

4.3. A motivációs interjú szerepe az obezitás kezelésében (Urbán Róbert)

5. F E J E Z E T

Az elhízás kezelésének pszichológiai megközelítései

5.1. Az elhízás kognitív viselkedésterápiás kezelése (Czeglédi Edit)

5.2. A dialektikus viselkedésterápia alkalmazása az elhízás kezelésében (Babusa Bernadett)

5.3. A túlsúly és elhízás kezelésének jelentudatos szemlélete (Román Nóra)

5.4. A családterápia alkalmazási lehetőségei az elhízás kezelésében (Túry Ferenc, Pászthy Bea)

6. F E J E Z E T

Magatartásorvoslás és pszichoszociális gondozás a szakellátásban

6.1. Dietetikai tanácsadás a pszichológus szemével (Kohlné Papp Ildikó)

6.2. A 2-es típusú diabetes mellitus kezelésének magatartás-orvoslási aspektusai (Baló Tímea)

6.3. Bariátriai műtétekre várók pszichoszociális felmérése és gondozása (Tisljár-Szabó Eszter)

7. F E J E Z E T

Úton a hosszú távú, sikeres testtömegkontroll felé (Czeglédi Edit)