Orvos dinasztia sarjaként láttam meg a napvilágot, és bizonyára felmenőim példája is szerepet játszott abban, hogy magam is az orvosi hivatást választottam. A Pécsi Klinikán kitűnő mesterek vezettek be a sebészorvoslás művészetébe, és szerettették meg velem ezt a csodálatos, embert próbáló pályát. Az egyetemi oktatóként eltöltött évek után két évtizeden át vezettem a Siófoki Kórház Sebészeti Osztályát. A műtőasztallal nyugdíjazásom után sem szakadt meg a kapcsolatom: életem nyolcadik évtizedéhez közelítve is rendszeresen asszisztálok. A sebészi munka számomra – mestereimhez  és sok pályatársamhoz hasonlóan – csak töredékében jelentett kenyérkereső foglalkozást, sokkal inkább az alkotó munka örömét, elkötelezettséget, fanatikus segíteni akarást, mély együttérzést. Pályám során sok olyan esemény tanúja és résztvevője voltam, melyek író tollára kívánkoznak. Ebben a kis kötetben most megkísérlem élményeimet, érzéseimet közreadni.