Ez a kis könyv elődeinkről szól, azokról az emberekről, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek a Boncztani, majd Anatómiai Intézettel. Ez a kapcsolat orvostanhallgatók vagy frissen végzett orvosok számára abban állt, hogy a 19. század harmadik harmadában anatómiai preparátumokat készítettek az Anatómiai Múzeum számára. A preparátumkészítők csoportjának csúcsán Lenhossék József (1818–1888), a Boncztani Intézet igazgatója állt. Igazgatóságának két évtizede – 1864 és 1888 – alatt Lenhossék József 70-80, a preparátumok készítésére vállalkozó  fiatalt vonzott a boncterembe, erre az újszerű munkára. A nagy professzor és később munkatársa, Mihalkovics Géza voltak a mesterek, akik a tanítványok munkáját – gyakran velük együtt dolgozva – irányították. A tanítványok közül nőttek azután ki a „segéllők”, később tanársegédek.
Az Anatómiai Múzeumok nagy értékű kincsei a látványos preparátumok, de most a készítők neve, a munkával töltött évek, a közösen végzett munkák felsorolása és orvosként később kiemelkedő fiatalok életútjainak a követése kapott hangsúlyt.
Lenhossék József halála után a preparátumokat már tanult boncmesterek,
preparátorok készítették. Az említett 20 év az Anatómiai Múzeum fénykora volt.
A kapcsolat az emberek másik csoportjával abban állt, hogy az akkori világ
szellemi elitje érdeklődni kezdett az emberi test felépítése iránt. Nevüket a Vendégkönyv őrzi. A Vendégkönyvben az első beírás 1879-ben történt. Minden bizonnyal a Vendégkönyv akkor az Anatómiai Múzeum vendégkönyve volt. Azokban az időkben a látogatók a nevük, a látogatás idopontja, a lakóhelyük – ha nem helybeliek voltak –, néha a foglalkozásuk beírásával hagytak nyomot maguk után. 
A könyv a nevezetes látogatókat és látogatócsoportokat gyűjtötte össze. A látogatók között találunk korábbi preparátumkészítőt is. Egyedülálló beírás, amely felborítva az időrendet, a Vendégkönyv elejére került: a két első női hallgató aláírása, akik megkezdhették orvosi tanulmányaikat.
A Vendégkönyv a következő 50 évet egy fiók vagy könyvespolc mélyén elrejtve
töltötte. A következő beírás éve 1955. Innen kezdve már az Anatómiai Intézet igazgatójának vendégeit kérték meg, hogy írjanak a – most már intézeti – vendégkönyvbe. A nevek mellett üzeneteket is olvashatunk. 1969 októberétől két
vendégkönyve volt az intézetnek, az akkor meginduló könyv kevésbé díszes külsővel rendelkezett. 1997-től kezdve az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet nevezetes eseményeinek a látogatói elott nyílt a lehetőség, hogy beírják nevüket az eredeti vendégkönyvbe.
A 143 éves A m. kir. egyetemi leíró és tájboncztani intézet vendégkönyve ma már
kiemelkedő muzeális érték. Ma már eljött az ideje, hogy az Anatómiai Múzeum
látogatói új vendégkönyvbe írhassák be nevüket. (Dr. Réthelyi Miklós, az anatómia professzor emeritusa)