A terápiás szövetség minősége a kezelés sikerének leghatékonyabb előrejelzője. Elkerülhetetlen, hogy ebben a szövetségben ne forduljanak elő feszültségek, félreértések, szakadások. A gyakoriságuk valószínűleg sokkal köznapibb, mint amennyi felismerésre és megtárgyalásra kerül – e nélkül viszont tartósan befelhőzi a kapcsolatot, és sokszor a kezelés minden hatékonyságát elveszti, sok esetben megszakad, mielőtt elérné kitűzött céljait.

Ez a fontos könyv részletezi a terápiás szövetség optimalizálására szolgáló folyamatot. Tudós szerzői (egyetemi professzorok) elindítói egy nemzetközileg is nagyon elismert, sokéves kutatási programnak (New School of Social Research), ami a terapeuta és páciense kapcsolatának töréseit vizsgálja, és kutatja megoldásuk módozatait. Ezeket mindenkinek, aki pszichoterápiával foglalkozik, először is ismernie kellene, majd megfelelő jártasságot szereznie az alkalmazásukban. Nem túlzás azt állítani, hogy mind a felismerés, mind a megtárgyalása a klienssel a terapeuta legfontosabb jártassága. A minimális követelmény ehhez, hogy forgassa ezt a könyvet, aminek részletessége felér egy kezelési útmutatóval. Két fő haszon származik ebből a ráfordításból. Egyrészt a törésekre koncentrálás mindkét fél belső világa és viszonyulásuk mélyebb megértését teszi lehetővé. Másrészt felismerésükhöz, megtárgyalásukhoz és korrigálásukhoz nagyon jól rendszerezett kísérőt kap, gazdagon illusztrálva konkrét példákkal és esetekkel.

Bár a levezetések elsősorban a pszichoanalízis fejlődéséből indulnak ki (ez is nagyon világos és tanulságos), a könyv megállapításai és ajánlásai minden olyan klinikai módszerre érvényesek, ahol számít a kapcsolat minősége a szakember és a kliens között.