Lapozgatva Ellisnek ezt a híres könyvét, amiből a java tanulmányokat tartalmazza ez a kis kötet, az első, ami az ember eszébe jut: a kritikus gondolkodónak nélkülözhetetlen a szabadság. Nem teljesedhetnek ki olyan szellemi életművek, mint amilyent szerzőnk is bejárt, ha megszabják, mi számít tudománynak, miről írhat, mivel foglalkozhat a kutató elme. Ellisnek volt bátorsága sok évtizedes, mondhatni, intézményesült felfogást és protokollokat kétségbe vonni. Talán nem véletlen, hogy a mai hazai valóságban, ahol politikusok veszik maguknak a bátorságot, hogy betiltsanak tényeket, ez az olvasó első benyomása.

Igaz, Ellisnek is szinte reformátori szenvedély kellett ahhoz, hogy elfogadtassa humanisztikus nézeteit – de milyen mezőnyben! Az 1960-as évek Amerikája hihetetlen pezsgést hozott a pszichológiában, a szexológiában, a pszichoterápiák sokféle formájában. Albert Ellis az élmezőnyhöz tartozott.

Az írások nemcsak a racionális terápia, későbbi elnevezéssel a racionális-emotív terápia (RET), majd kiegészülve a „behavior” jelzővel, a REBT kialakulását és gyakorlatát mutatja be nagy vonalakban, hanem ízelítőt kapunk a humanisztikus életfilozófiából is, ami Ellis világlátását annyira alapvetően meghatározta.

A kiadást fontolgatva meglepődve észleltük, hogy szerzőnktől nincsenek lefordítva művek. Olvassuk hát bölcs sorait, ránk fér…

BS.