100 történet az orvostudomány múltjából! A távoli időktől a közelmúltig, az ezredfordulóig. Az első történet 1537-ben indul, mikor Ambroise Paré borbélymesterből orvossá fejlődve megteremtette a gyógyítás dokumentációját és a módszertani leírását, valójában a tudomány életre hívását. Pedig ezek még ijesztő idők voltak. Akkoriban még nem volt szokás kezet mosni, fertőtleníteni. Nem volt még altatás, így a műtétek, a kezelések, a foghúzás mind az ájult, részegre itatott pácienssel történt. Lőtt seb esetén forró olajjal tampont helyeztek a sebbe, pestis esetén pedig nemcsak a beteg holmiját égették el, hanem az egész házát, vagyonát felgyújtották. Meglepő módon a betegek akkor is most is sikeresen túl élték a beavatkozásokat. Akár, amikor narkózis nélkül, alig képzett felcserek vettek ki egy kést egy gyomorból, vagy közel 370 év múlva egy nő önmagán hajtott végre császármetszést. Utóbbi Mexikó egyik eldugott hegyi falujában, előbbi Königsbergben (ma Kalinyingrád), az egyetemének orvostudományi karán. Így hát a könyvet olvasva időben és térben hatalmas utazásokat tehetünk, mindannyiszor megcsodálva az emberi természet és a tudomány sajátosságait. Néha a politikusok és éppen az orvosok nem hagyták, hogy az új kezelési módszerek és a kollégáik fejlődjenek, néha a háborúk, járványok, természeti katasztrófák szóltak közbe. Az irigység, a személyes becsvágy, a pénz, a karrier, a hatalomvágy szembeszáll ezekben a történetekben az önfeláldozással, a tudomány iránti alázattal, az odaadó gyógyítással, a megszállott kutatással. Nagy ívű tablója ez az emberiségnek az orvoslás tudományán keresztül. A kiadványban nem kevés az évszám és a név, de ezek pusztán az olvasó tájékoztatását szolgálják. Talán meglepően sok az orosz vonatkozású fejezet, de figyelembe véve, hogy a szerző, Mikhail Shifrin a doktor.ru szakmai oldalon publikálta először ezeket az írásokat, érthető az elfogultság. A könyv egy orosz internetes portál írásaiból, hozzászólásaiból, szakmai és laikus megjegyzéseiből formálódott a kiadvánnyá. Az elmesélt történeteknek irodalmi értékű nyelvezetét a fordítás is jól szolgálja.

És amikor az érdeklődő elolvassa a találmányokról, járványokról, műtétekről szóló fejezeteket, a nagy áttörésekről, felfedezésekről szóló részeket, akkor minden eddiginél világosabbá válik: a könyvben szereplő orvosoknak, kutatóknak, gyógyító szándékú szakembereknek köszönhetően nekünk és sok más embernek is alapvetően változtatták meg az életét: az oltások, a kézmosás és a fertőtlenítés, a maszk, az antibiotikum, a kígyóharapás elleni méreg mind-mind az egész föld lakosságát mentette meg a gyötrelmes, szenvedésekkel teli élettől és a keserves haláltól. A könyv 100 fejezete komoly terjedelmet jelent, de a fejezetek rövidek, ami nagy előny – nincs időnk belefáradni az olvasásba. Emellett a szerző egy perce sem hagyja lankadni az olvasó érdeklődését.