Orvosképzés
A graduális és posztgraduális képzés folyóirata
2024; XCIX. évfolyam, 4:481-572. – SEBÉSZET
Leírás:
„Napjaink sebészete a legtávolabbig jutott el és úgy tűnik, hogy elérte a tökéletességnek azt a legmagasabb vagy megközelítően legmagasabb szintjét, amire egyáltalán képes lehet.”
Kezdhetném így is beköszöntő soraimat, végignézve a jelen közlemények sorát, melyek az ORVOSKÉPZÉS című lapban bemutatásra kerülnek a sebészet tárgyköréből. Ugyanakkor a magam részéről nem kívánok úgy járni, mint a fenti idézet szerzője, Alexis Boyer (1757–1833), aki igaz, hogy 1805-ben Napóleon császári családi sebészeként vonult be a sebészet történetébe, de valljuk meg, kijelentése, így közel 220 év távlatából, nem állta meg a helyét. Egy tény viszont egészen bizonyos, a sebészet új világa tagadhatatlanul elérkezett.
Az olvasónak ezen lapszám – melyet a kezében tart – bemutatást kíván adni a hasi, endokrin és emlősebészet jelen állásáról és a gasztroenterológiával való összefonódásáról. A szerzők a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársai, szakemberei, tanárai. Írásaik széles körben kívánják bemutatni az olvasóközönségnek a mai modern szemléletű, nem csupán a technikai bravúrokra építő kézműves tudományt. Kérem fogadják szeretettel és kívánom, hogy majd ötven év múlva újra vegyék kezükbe, megmosolyogva, hogy hol is tartottunk ma… (Szíjártó Attila)
